Intézetünk fő feladata a társadalomtudományi kutatás. Kutatásaink elsősorban közérdeklődésre igényt tartó problémákra irányulnak; célunk, hogy ezekre megoldásokat találjunk, hozzájáruljunk jó gyakorlatok kialakításához és meghonosításához. Kutatói munkánkban szívesen fogadunk önkéntes jelentkezőket, gyakornokokat, valamint kívülről érkező ötleteket és javaslatokat. Ugyancsak szívesen fogadunk kutatási megbízásokat külső megrendelőktől, nemzetközi és magyar intézményektől, vállalkozásoktól, nyitottak vagyunk az együttműködésre más kutatóintézetekkel vagy munkacsoportokkal.

Jelenleg futó kutatási projektek, amelyekben részt veszünk:

PoMigra – Politically motivated crime in the light of current migration flows
(az Országos Kriminológiai Intézet támogatásával)
https://atka-intezet.hu/wp-content/uploads/2019/05/poczik-sarik_preliminary-findings-of-pomigra-project-hungary_ugyeszsegi-szemle-2-2017-101-119_T.pdf

Vigilantizmus és szélsőjobboldaliság
(az Országos Kriminológiai Intézet támogatásával)
A vigilantizmus – azaz a jogellenesen tevékenykedő rendészeti alakulatnak álcázott agresszív csoportosulások tevékenysége – a migrációs hullámok erősödésével egyre jelentősebb feladatok elé állítja a fejlett országok rendvédelmét. Az osloi egyetem (UiO-University of Oslo) kezdeményezésre indult nemzetközi kutatás a vigiláns csoportok összehasonlító bemutatására és elemzésére tett kísérletet. Kutatásainkban elsődleges és másodlagos forrásokat használunk, többek között történeti és szociológiai tanulmányokat, médiainterjúkat, jelentéseket és videókat, valamint empirikus tudományos eredményeket és felméréseket. Magyarországon többféle formában is megfigyelhető volt és ma is megfigyelhető a vigilantizmus jelensége. Ismert olyan, valamely párt által támogatott és irányított országos, felülről lefelé irányuló szervezet, amely szigorú hierarchián alapul. Ilyen volt a Jobbik által támogatott Magyar Gárda. Léteznek emellett helyi, regionális és szubregionális vigiláns csoportok, amelyeket helyi közigazgatási vezetők támogatnak, például a Becsület Légiója. Léteznek többé-kevésbé független alcsoportokból álló decentralizált szervezetek is, mint a Betyársereg. Végül van egy negyedik típus, amely nagyon nehéz besorolni. Ezek esetében helyi igazgatási vezetők a vagyonbiztonságot szolgáló hivatali szervezeteket használják jogszerűtlen célokra. Az említett, többé-kevésbé decentralizált szervezetek politikai és társadalmi beágyazottsága nagyon különböző. Ilyenek rendszeresen megjelennek nemzeti identitást feszegető valós vagy vélt válságok idején. A kommunista diktatúra és az elmúlt 30 év társadalmi változásainak katasztrofális következményei hazánkban is felerősítették a társadalmi elégedetlenségből fakadó rejtett energiákat, és ezt az energiát kvázi erőszakos mozgalmak felé irányították. A vigiláns mozgalmakban a középosztály, főként alsóbb rétegek fiataljainak tiltakozása fogalmazódott meg. A szélsőjobboldali politikai erőfeszítések különösen azokban a magyarországi régiókban leltek visszhangra, ahol a lakosságot (tartós) munkanélküliség, szegény és szegregált, de gyarapodó népességű roma csoportok veszélyeztették. A DEREX, a jobboldali szélsőség iránti igényt mérő index szerint a 2002 és 2009 közötti időszakban a jobboldali szélsőség iránti szimpátia a polgárok körében 10-ről 21 százalék nőtt. A 2015-ös migrációs válság segített a szélsőséges csoportoknak új ellenségképet találni. Olyan kezdeményezéseket indítottak, amelyek megfelelnek széles társadalmi rétegek igényeinek. A 2008-as gazdasági válság elmúltával és a konzervatív kormányváltással e csoportok resszentimentjeit a 2015-2017-es migrációs hullám táplálja. Szerepük inkább szimbolikus, mint hatékony a muszlimellenes és antimigrációs politikában. Elutasító migrációs politikája és iszlámellenes attitűdje ellenére a jelenlegi magyar kormány igyekszik visszaszorítani a vigiláns szervezeteket és tevékenységüket. Ennek ellenére az utóbbi időben a régi eszmei alapokon épülő új csoportok is megjelentek